2013. június 24.

Magyarbüks / Ungarisch Bieling - 2013

Hét évvel ezelőtt még arról írtam, hogy Magyarbüksöt elfelejtették, az egykori település területe csak nagy nehézségek árán megközelíthető.
(Magyarbüks - egy eltűnt falu a Strém völgyében)
Magam is élcelődtem vele, mondván a Vasfüggöny útnak vannak olyan szakaszai, amelyeket kisgyermekes anyukák gyermekkocsival is végig tudnak járni és vannak olyanok, amelyek komoly elszántságot, erőpróbát igényelnek. A magyarbüksi útszakasz, akkor még az utóbbiak közé tartozott.
2006 nyarán még nem volt szabad bárhol átlépni a határon, de mégis megtettük és felszegeltünk egy már az osztrák területen lévő fára egy kis táblácskát. Talán észreveszi majd valaki, aki a közeli osztrák kukoricaföldön dolgozik.


F. R., aki a turistaút kijelölésében segített, rendre szekírozott akkortájt, hogy igazán utánajárhatnék, hogy legalább egy egyszerű ismertető tábla kerüljön erre a helyre ...
Erősen szkeptikus voltam, úgy gondoltam a dolog aligha érdekel valakit is. A falu végérvényesen eltűnt, ami maradt az csupán néhány levéltári dokumentum, esetleg pár fénykép és a téglatörmelék az erdőben. A közösség, amelyiknek ez a hely emocionálisan jelentett valamit,már nincs meg, annak "újjá élesztése", valamilyen fajta "rekonstrukciója" teljesen lehetetlen.

Aztán hamarosan kiderült, hogy tőlem (és egymástól) teljesen függetlenül vannak mások is, akiket érdekel Magyarbüks ügye, Így pl. Karl Böö és Stefan Schmidt Ausztriában, Dr. Jójárt Tibor és Bálint Sándor (és még sok - sok társuk) Csákánydoroszlón. Kitartásuk, elszántságuk, erejük volt. Mindkét irányból járhatóvá tették az utakat, rendbe tették a temetőt.
2006-ban még teljesen elképzelhetetlennek tartottam volna a dolgot, de 2013. június 23-án felavatták a magyarbüksi emlékparkot. Körülbelül négyszázan jöttek el, a határ mindkét oldaláról. Ott voltak azoknak a leszármazottai, akik valaha itt éltek. Ott volt Maria Wolf is, aki ma már talán az egyetlen "született" magyarbüksi.  1946 áprilisáig élt a faluban. Akkor a kitelepítés elől menekülve, szüleivel együtt, ő is "átszökött" a határon.

/További híradások, írások Magyarbüksről:
Von der Flucht - zu neuen Wegen, Ungarisch Bieling 1946 - 2008 (youtube.com)
Magyarbüks - eltűnt Vas megyei falu az erdőben (alon.hu)
Ungarisch Bieling - Magyarbükkös (boeoe.com) /

  
Az asztalnál ülő ősz hajú hölgy Maria Wolf, az utolsó "született" magyarbüksi 


 Bálint Sándor a Csákánydoroszlói civil Szervezet elnöke köszöntője
Dr. Jójárt Tibor és Karl Böö koszorút helyeznek el az emlékoszlopon
Szabadtéri mise Magyarbüksön

Az ünnepség résztvevői 

Beslanovits Ernő 1926-ban kisgyermekként halt meg. A mécseseket testvérei leszármazottai hozták nagybátyjuk sírjára 

1375 - a település első említése, 1946 - a magyarbüksiek a kitelepítés elől külföldre szöknek, 2013 - 



2012. március 17.

Tikász-majori bunker - Őriszentpéter

A bunker az Őriszentpéter - Bajánsenye közötti ország mellett látható. A közelben van a határőrs, építését bizonyára annak védelmével indokolták. A kis vasbeton erőd valószínűleg az 1950-es években készült. A közvetlen környezete mára elbozótosodott, a bunkerben pedig magasan áll a talajvíz. A közelben állt az un. Tikász-major, amely nevét egykori bérlőjének foglalkozásáról kapta. Tikász volt, vagyis tojás és tyúk felvásárlással foglalkozott. (A tikászokat alkalmanként finomkodva "tyukászoknak" is nevezték.)


2011. december 16.

Holler-barlang (Kőszegi-hegység)

A Holler-barlang (a túrázók által gyakran használt másik nevén - Ablakos-barlang) a Kőszegi-hegység azon barlangjai közé tartozik, amelyet az erdőjárók már régóta alkalmi bivakhelyként használnak. Bozsok irányából a Sibrik kastély közelében induló Óriások útja tanösvényen  érhető el. A kék háromszög jelzést kell követni, a Kalapos-kövek után még tovább kell menni az országhatár irányába. A barlanghoz a kék háromszögről leágazó barlangjelzés vezet. A közelben kis pihenőhely (asztal, padok) is van. Megközelíthető a Bozsokról a Írottkőre vezető kék és zöld sáv, majd az arról leágazó kék háromszög jelzéseken is. A barlang nevét a mára beerdősült erdei tisztásról a Holler-rétről (Holler Wiese) kapta. Bejárata elég tágas, de csak guggolva vagy meggörnyedve lehet bemenni. Hossza hat méter, érdekessége a kis "kukucskáló ablak"

A Holler-barlang a turistautak.hu honlapon.

2011. szeptember 12.

Ómajor - Pornóapáti

A Pornóapátihoz közeli, közvetlenül az országhatár mellett fekvő Ómajor a Pinka-völgye egyik legérdekesebb történeti emlékhelye lehetne. Itt állt az 1221-ben alapított pornói apátság, amelynek jelentősége (és mérete is) a jáki vagy a lébényi templomhoz hasonlítható. A XV. századig a cisztercitáké volt, majd az Ellerbach, a Bakócz és az Erdődy család kegyurasága alá került. 1532-ben a szerzetesek a török veszély miatt elhagyták, kegyurai a mocsaras területen álló monostort erődítménnyé alakították. 1643-tól 1774-ig a jezsuiták tulajdona, majd 1945-ig többször változik a tulajdonosa. A háború előtt utoljára a bajor királyi-hercegek magyarországi uradalmához tartozott. Közben, 1799-ben a templomot lebontották. Az egykori cisztercita apátság - ha nem is egy-kettőre, de lassanként uradalmi majorrá változott. Az újabb építkezéseknél felhasználták a régi épületek maradványait.
Az értékes és műemlékileg védett épületegyüttes az elmúlt évtizedekben az ebek harmincadjára jutott.
Ha alkalmanként mutatkozott is némi szándék megmentésére, hiányzott hozzá az akarat és az anyagi erő.

Az Ómajor az elmúlt években többször szerepelt a sajtóban is. Aktuálpolitikai felhangú cikkek is megjelentek.
Változás nincs, Pornóapáti - Ómajorban a helyzet változatlan.

A pornói apátság története Pornóapáti honlapján

Pornóapáti - Ómajor a sajtóban:
Pornó apátja (Magyar Nemzet 2006. október 28.)
Rom a határon (Vas Népe 2007. szeptember 14.)
Tönkretett épületek Joav Blum múltjából (Magyar Nemzet 2010. augusztus 21.)
Joav Blum Vasban romokat hagy maga után (Népszabadság 2010. augusztus 23.)



2011. június 12.

1699-ben állított határkő az Ólmod és Kőszeg közötti határszakaszon

Ólmod és Kőszeg között egy rövid szakaszon összetalálkozik az Országos Kéktúra, a Szent Márton Út és a Vasfüggöny Út útvonala. A közös útvonal nem közvetlenül határvonalon, hanem attól 20 – 60 méter távolságban halad. Néhány határkő erről a közös útszakaszról is látható. Igazi érdekességnek számít a B 96-os számú határjel. 1922-ben az osztrák – magyar határ jelzéséhez itt egy olyan már meglévő határkövet használtak fel, amelyet eredetileg 1699-ben állítottak. Ez a határkő formájában is különbözik a többitől, hiszen nem négyzet, hanem háromszögalapú hasáb formája van. Eredetileg hármas-határjel volt, amely valószínűleg Kőszeg, Kethely (ma Mannersdorf) és Klastrom (későbbi nevén Bosmonostor, ma Klostermarienberg) határát jelölte. Az 1699-es évszám és a C G (Civitas Gins = Kőszeg város) felirat ma is jól olvasható. A D E  az Esterházy Bírtok (Domínium Esterházy) rövidítése lehet, így Kethely határát jelölheti. A harmadik oldal felirata nehezen olvasható, de talán M B vagyis Marien Berg lehet.
A B 96-os határjelnél a határvonal kicsit megtörik. Talán erre nem készültek fel előre 1922-ben a határkijelölői. A kijelölést csak úgy tudták pontosan megoldani, hogy felhasználták a régi határjelet is, amelyet felülírtak (M, Ö, B 96), majd tőle 4-5 méterre állítottak egy másik határkövet is, amelynek szintén B. 96 a sorszáma.
A Kőszegi-hegységben és Kőszeg környékén máshol is vannak régi, az 1600-as években állított határkövek, de tudtommal ez az egyetlen, amelyiket ilyen módon „átírtak”, újra hasznosítottak. Több helyen is előfordul, hogy ugyan azt a pontot három határkővel is megjelölték. Az egyik kő birtokhatárt, a másik településhatárt, a harmadik országhatárt jezi.
A régi határjelek száma sajnos lassacskán fogyatkozik, pedig ezek a kövek is fontos történelmi emlékek, számba vételük és (ha lehet) eredeti helyükön való megóvásuk fontos lenne.

1699-ben település és birtokhatárt jelölt, 1922-ben államhatárt.

A határkő Magyarország felőli oldala. C G =  Civitas Gins - Kőszeg Város. A határkő egyben háromszögelési pont is.

 A határkő Ausztria (Klostermarienberg) felőli oldala.


2011. május 7.

Gyilkos-szikla a Kőszegi-hegységben

A Gyilkos-szikla egy 6-7 méter magas sziklaletörés  az államhatár közvetlen közelében. A fák és a növényzet erősen takarják, így nehéz észre venni. Ha Bozsoktól a zöld sáv jelzésen megyünk fel az Írottkőre, a C.1-es nagy határjel után kb. 50-60 méterre találjuk. A határkövek mentén vezető kitaposott út a letörés fölött halad el.
Honnan kapta a nevét, nem lehet tudni pontosan. Az elnevezés először az 1961-ben készült topográfia térképen jelenik meg.
Vannak, akik a nevet egy az 1950-es években történt esettel hozzák kapcsolatba, amikor egy határőrt állítólag itt gyilkoltak meg. Felmerült annak lehetősége is, hogy a név talán az 1920-as - 1930-as években keletkezett és csempészekkel van összefüggésben. Az egykori híradások szerint legalább féltucat ember halt meg erőszakos halállal ezen a környéken. A háttérben a legtöbbször valamilyen egymás közötti leszámolási ügy állt.
A Gyilkos-sziklához egészen közel van a Kőszegi-hegység két legmagasabban fekvő, nem foglalt forrása az Ebenspanger-forrás és a Tündér-forrás. Az Ebenspanger-forrás névadásának idejét és körülményeit pontosan tudjuk. 1900-ban egy írottkői kirándulás alkalmával "Tatay Irénke kisasszony" nevezte el a forrást Ebenspanger Jánosról a Vasvármegyei Turista Egyesület alelnökéről. (Olykor egyszerűen csak János-forrásként említik.)

A Gyilkos-szikla

A Gyilkos-szikla felett vezető út

Ebenspanger János-forrás

2011. március 23.

Hodos - határőr magasfigyelő / Hodoš - Stražarski stolp

A hodosi határátlépési ponttól mintegy 500 méterre, a Hodosra vezető úttól északra egy határőr magasfigyelő áll. A szegecselt vas elemekből álló, körülbelül 30 méter magas tornyot valamikor a hatvanas években építették. A torony a Bajánsenye - Hodos határátlépő környékének megfigyelésére szolgált. Az építmény védendő értékként szerepel a szlovén örökségvédelmi jegyzékben, így fennmaradása valószínűleg hosszabb időre biztosított.

A hodosi magasfigyelő a térképen.

A magasfigyelő az országútról


A magasfigyelő, jobbra a hodosi evangélikus templom


A hodosi magasfigyelő

A hodosi evangélikus templom a magasfigyelőből

 Hodos a magasfigyelőből