Vitányi Iván: Napló - Utolsó nap az utolsó községben (Élet és Irodalom 1965. április 3.)
"… Kommunista vagyok – mondtam tört orosz nyelven.
Kommunista? – mért végig. Tizenkilenc éves voltam, de nem mutattam annyit sem.
A kapitány elmosolyodott, majd megveregette a vállamat. Éreztem itt a történelmi kézfogás ideje, s mint tábornok a kitűntetés átnyújtása után, igyekeztem keményen kezet szorítani vele."
(Vitányi Iván a háború utolsó napjait Nemesmedvesen töltötte. A Naplóban az első orosz katonával történt találkozásáról ír. Ma ő az akkori események egyik utolsó szemtanúja.)
Szabad hazában – Lenin útján A szabadságot köszöntötte a harang
Battonyától Nemesmedvesig jubileumi staféta ( A Magyar Úttörő Szövetség kiadványa – 1970.)
„1945 április 4-én egy T 34-es szovjet tank rádiójából az éterbe röppent: Egész Magyarország felszabadult!
… A sorsdöntő napokról így ír a falu krónikája:
Menekülők százai özönlöttek szünet nélkül a faluba vezető úton. Csomagokkal terhelt hintók, autók rázkódtak a hepehupás úton. Sötétnézésű nyilasok, kényes úri népség, kilakoltatott falvak ártatlan és riadt népe, lerongyolódott leventegyerekek elegy-velegy tömege futott vagy vánszorgott a bizonytalan cél, Nyugat felé.
……
A bogárhátú dombok legmagasabbikán, az Udvarhegyen a falutól nyugatra 7 betonerőd állt egyenlő távolságban, utolsó várként hazánk földjén a menekülő németeknek. Az erődökből az SS-ek elláttak egészen a Rábáig, s el voltak szánva a legvégsőkre. …
Az SS géppuskások mozdulatlanságra kényszerítették a falut. Ami mozgott, arra könyörtelenül lőttek. A szovjet csapatok pedig már a Papp-erdőben voltak. Április 3-án Pommer Eduárdné kilépett a gyermekével a házból. Az SS-ek géppuska tűzet nyitottak rá és a szerencsétlen asszony holtan terült el a ház udvarán. Kétéves kisgyermeke, kiszabadult a halott édesanyja kezei közül és mászni kezdett a az ajtó felé, őt is halálos lövés érte. A 82 éves Pommer Ferencné kétségbe esésében az udvarra rohant és öklét rázva átkozta meg az SS-eket. Ez géppuska sorozat valósággal kettényírta."
(Érzékletes leírás, de nem tudjuk, hogy így történt-e. Sőt igazából azt sem, hogy német vagy szovjet fegyverek tűzétől haltak-e meg a Pommer család tagjai.)
Németh Sándor: Hajnali harangszó (Magyar Ifjúság 1970. április 3.)
"Tamás Krisztina néni így emlékezik:
…. Hallottam kiabál a bíró. Jöjjön össze mindenki … A Savanyó-hegy pereméről betonbunkerek nyílásaiból távcsővel figyeltek bennünket a németek. Délután három óra tájban megjelent az első szovjet lovasjárőr az ivó előtt. Bent SS-ek mulattak. A szovjet katona benézett az ajtón, aztán felpattant a lovára és vágtatott vissza a vasszentmihályi úton. A hegyről és az ivó elől fergeteges tűzet zúdítottak rá. Akik látták, ma is esküsznek, hogy egyetlen golyó sem fogta.
…..
Tomasits Rudolf 1945 április 4-én reggel öt óra tájt harangszóval tudatta a néppel, hogy véget ért a háború Magyarországon. [T.R. a következőket mondja:] … Füleltem erősen és elkaptam, harmonika szót hoz a szél. Vártam egy kicsinyég, de aztán előhúzott a muzsika. Kijöttem és csak nézek, pufajkás, csillagos katonák menetelnek az úton. Szaladtam a haranglábhoz és húzni kezdtem a kötelet. Emberek gyertek elő, vége van! Emberek gyertek, béke van! "
Részlet a Hazafias Népfront megbízásából készített, Vas megyét bemutató film forgatókönyvéből (1970)
A film elején:
.... A faluba vezető úton árokba borult parasztszekér, rúdja végén rohamsisak. Odébb a tábla: Nemesmedves. Csend. Néptelen utca, életjeltelen házak, mintha a kis falu minden lakója .... De mégsem .... Öreg ember lép ki az útra, jobbra, balra tekint, majd a kitisztult kéklő égre néz és határozottan elindul a haranglábhoz. Megemeli a kalapját, még egyszer körülnéz, aztán megragadja a kötelet. ...
A film végén:
Nemesmedvesen fiatal emberpár virágcsokrot helyez el a medvesi kis emlékműnél.
Az elmúlt években több újságcikk, híradás és tanulmány jelent meg, amelyik új információként közli azt, hogy Magyarország területén nem április 4-én, hanem később ért véget a háború. Van olyan lap amelyik azt állítja, hogy a dologról korábban "nem volt szabad beszélni". A valóság az, hogy már a hatvanas és a hetvenes években is több olyan cikk jelent meg, amelyik megemlíti, hogy április 4-ét követően is folytak még a harcok.
Ezt támasztják alá a Vas Népében, a Köznevelésben és az Életünkben 1970-ben megjelent írások is.
Markovics Ilona: A tények makacs dolgok (Vas Népe 1970. április 3.)
„Ezek a tragikus esetek nem akkor történtek, mint többek között az ifjúsági lap ( = Magyar Ifjúság) is írja, április 3-án. A Pummer család, a 29 éves anya, a négy éves kisfiú és a nagymama április 5-én halt meg golyótól találva. Gerhardt Gizella a polgári anyakönyv szerint április 4-én, az egyházi anyakönyv szerint április 6-án halt meg. A náci utóvéd egységek ugyanis bevették magukat a határ menti dombokon lévő bunkerekbe és onnét lőtték a falut ….
A halottakat április 14-én siratta el a kisharang …..
….. Leginkább a harangozás ragadja el a fantáziát. [Tomasits Rudolf] 1945. április 4-én öt órakor reggel harangszóval tudatta a néppel, hogy véget ért a háború. Az akkor 48 éves Tomasits Rudolf – némelyek emlékezete szerint is – harangozott, ám azt senki sem tudhatta, hogy állnak a harcok.”
Arról, hogy a falu lakóit 1946-ban kitelepítették a csak a Köznevelés és az Életünk c. folyóirat adott hírt.
Május elején, szerdai napon, reggel 6 óraikor 50 szekér ment Vasszentmiihályról a kitelepített németek holmijáért, s vitte az alsórönökii állomásra. Itt vagoníroztálk be őket,
Május elején, szerdai napon, reggel 6 óraikor 50 szekér ment Vasszentmiihályról a kitelepített németek holmijáért, s vitte az alsórönökii állomásra. Itt vagoníroztálk be őket,
Május elején, szerdai napon, reggel 6 óraikor 50 szekér ment Vasszentmiihályról a kitelepített németek holmijáért, s vitte az alsórönökii állomásra. Itt vagoníroztálk be őket,
Rácz-Székely Győző: Nemesmedvesen kétszer harangoztak (Köznevelés 1975. április)
(Interjú Hirschmann József vasszentmihályi tanítóval, aki Nemesmedves felszabadulásának történetét kutatja.)
…. Arra emlékszem, hogy április 4-én nem fejeződtek be a harcok, ugyanis a németek a Nemesmedvessel szembeni dombok legmagasabbikán, az Udvarhegyen két betonerődöt építettek.
… a kitelepítések és a harcok során elfogytak az emberek.
Nemesmedveshez és az eseményekhez kapcsolódó további blogbejegyzések:
