1699-ben állított határkő az Ólmod és Kőszeg közötti határszakaszon

Ólmod és Kőszeg között egy rövid szakaszon összetalálkozik az Országos Kéktúra, a Szent Márton Út és a Vasfüggöny Út útvonala. A közös útvonal nem közvetlenül határvonalon, hanem attól 20 – 60 méter távolságban halad. Néhány határkő erről a közös útszakaszról is látható. Igazi érdekességnek számít a B 96-os számú határjel. 1922-ben az osztrák – magyar határ jelzéséhez itt egy olyan már meglévő határkövet használtak fel, amelyet eredetileg 1699-ben állítottak. Ez a határkő formájában is különbözik a többitől, hiszen nem négyzet, hanem háromszögalapú hasáb formája van. Eredetileg hármas-határjel volt, amely valószínűleg Kőszeg, Kethely (ma Mannersdorf) és Klastrom (későbbi nevén Bosmonostor, ma Klostermarienberg) határát jelölte. Az 1699-es évszám és a C G (Civitas Gins = Kőszeg város) felirat ma is jól olvasható. A D E  az Esterházy Bírtok (Domínium Esterházy) rövidítése lehet, így Kethely határát jelölheti. A harmadik oldal felirata nehezen olvasható, de talán M B vagyis Marien Berg lehet.

A B 96-os határjelnél a határvonal kicsit megtörik. Talán erre nem készültek fel előre 1922-ben a határkijelölői. A kijelölést csak úgy tudták pontosan megoldani, hogy felhasználták a régi határjelet is, amelyet felülírtak (M, Ö, B 96), majd tőle 4-5 méterre állítottak egy másik határkövet is, amelynek szintén B. 96 a sorszáma.

A Kőszegi-hegységben és Kőszeg környékén máshol is vannak régi, az 1600-as években állított határkövek, de tudtommal ez az egyetlen, amelyiket ilyen módon „átírtak”, újra hasznosítottak. Több helyen is előfordul, hogy ugyan azt a pontot három határkővel is megjelölték. Az egyik kő birtokhatárt, a másik településhatárt, a harmadik országhatárt jezi.

A régi határjelek száma sajnos lassacskán fogyatkozik, pedig ezek a kövek is fontos történelmi emlékek, számba vételük és (ha lehet) eredeti helyükön való megóvásuk fontos lenne.

1699-ben település és birtokhatárt jelölt, 1922-ben államhatárt.

 

A határkő Magyarország felőli oldala. C G =  Civitas Gins - Kőszeg Város. A határkő egyben háromszögelési pont is.

 A határkő Ausztria (Klostermarienberg) felőli oldala.

Írottkő / Szálkő - Geschriebenstein

Kevesen vannak, akik helyes választ tudnának adni arra a kérdésre, melyik hegységünk legmagasabb pontja a Szálkő. 1903-ban a Kárpát Egyesület Vasvármegyei Osztályának nagy túrájáról szóló beszámoló még ilyen címmel jelent meg: Kirándulás a Szálkőre. A népes csoport azon a hegytetőn járt, amelyet ma Írottkőnek (németül Geschriebenstein-nek) neveznek. Akkor is ismerték már ezt az elnevezést, használták is, de a tudósítás szerzője, Ebenspanger János, hagyománytiszteletből mégis a régi nevet választotta.

 Az Írottkő szikla a Kőszegi-hegységben

A másik találós kérdésem az lenne, melyik országban található az „Írott-kő”? Az bizony Ausztriában van, alig félszáz méterre a határvonaltól. Ennyi a távolság az Írottkői kilátó és a tulajdonképpeni „írott kő”, vagyis aközött a szikla között, amelybe valamikor betűket véstek. A betűk ma is láthatóak, bár egyre nehezebben olvashatóak. Így volt ez már 1928-ban is, amikor a Thirring-féle Kőszegi-hegység kalauz készült. Azóta sok turista járt errefelé, így újabb és újabb feliratok, nevek kerültek a kőre. Az olvasat is kissé bizonytalan – CEB, CBE, vagy talán CEDB.   

A rövidítés feloldására vonatkozóan is több elképzelés született, a betűket mindegyik értelmezés az itt húzódó birtok és közigazgatási határral hozza összefüggésbe. Bozsok község 1857-ben készült kataszteri térképének szöveges melléklete szerint a bozsoki – rohonci határon több helyen is volt CEDB felírat elhelyezve, kiegészítve az 1733-as évszámmal és „Verbothenes Gehäck.” szöveggel. Az évszám a határvonal kijelölésének, vagy inkább megerősítésének időpontját, a szöveg pedig a favágási tilalmat jelentheti.

Az Írottkő télen

A Kőszegi-hegység legmagasabb pontján először a millennium évében 1896-ban emeltek fakilátót, amelyet akkor Árpád fejedelemről neveztek el. A ma is álló, kőből készült kilátótorony 1913-ban készült el.  Az I. Világháborút követően a közigazgatási határból országhatár lett,  mivel a határvonal éppen a torony alatt törik meg, a kilátó is került egy határkő. Ha valaki a csigalépcsőn megy fölfelé, hol az egyik, hol a másik ország területén halad.

Az Írottkő jelzett túraútvonalakon történő felkeresésére Velemből, Bozsokról, Rohoncról, Felsőszénégetőről,  Lékáról, Kőszegről nyílik lehetőség. A kényelmesek Magyarországon a Hörmann-forrási, Ausztriában a Waldhof-i parkolóig mehetnek autóval, ahonnan még kb. 40 percet kell gyalogolniuk. Az Írottkőt nem csak a Vasfüügöny Út érint, hanemaz Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is.

 

Kilátó az Írottkőnél

Határkő a kilátó földszintjén