Elfeledett nemesmedvesi évforduló

2016. május elsején volt a nemesmedvesi németek kitelepítésének 70. évfordulója. Az eseményről az első részletesebb híradás 1970-ben, az Életünk c. folyóiratban jelent meg.

"Már 1945 végén, de főleg 1946 tavaszán eljutott a hír Nemesmedvesre is a németek kitelepítéséről: azokat, kik hívei voltak a Volksbundnak, a hitleri Németországnak, áttelepítik.
Aztán kifüggesztették a kitelepítendők névsorát. Mindazok neve ott .szerepelt, akik az  1940.  évi  népszámláláskor  német nemzetiségűnek vallották magukat.  A kitelepítő bizottság  két  napig  dolgozott  Nemesmedvesen.  Tulajdonképpen  mentesítő  bizottság volt. Azt vizsgálta és végérvényesen döntött arról, hogy kit lehet visszahagyni, ki maradhat, ha kéri. Többen kérték is ezt,  s  akiknek magyar érzése közismert volt,  nem vettek részt a Volksbund tevékenységében, tüntetésekben, azokat mentesítették.
Május elején, szerdai napon, reggel 6 óraikor 50 szekér ment Vasszentmihályról a kitelepített németek holmijáért, s vitte az alsórönöki állomásra. Itt vagonírozták be őket ...."

Markovits Ilona: Vázlat Nemesmedvesről - Életünk 1970. 4. 328. p.

Tikász-majori bunker - Őriszentpéter

A bunker az Őriszentpéter - Bajánsenye közötti ország mellett látható. A közelben van a határőrs, építését bizonyára annak védelmével indokolták. A kis vasbeton erőd valószínűleg az 1950-es években készült. A közvetlen környezete mára elbozótosodott, a bunkerben pedig magasan áll a talajvíz. A közelben állt az un. Tikász-major, amely nevét egykori bérlőjének foglalkozásáról kapta. Tikász volt, vagyis tojás és tyúk felvásárlással foglalkozott. (A tikászokat alkalmanként finomkodva "tyukászoknak" is nevezték.)

Holler-barlang (Kőszegi-hegység)

A Holler-barlang (a túrázók által gyakran használt másik nevén - Ablakos-barlang) a Kőszegi-hegység azon barlangjai közé tartozik, amelyet az erdőjárók már régóta alkalmi bivakhelyként használnak. Bozsok irányából a Sibrik kastély közelében induló Óriások útja tanösvényen  érhető el. A kék háromszög jelzést kell követni, a Kalapos-kövek után még tovább kell menni az országhatár irányába. A barlanghoz a kék háromszögről leágazó barlangjelzés vezet. A közelben kis pihenőhely (asztal, padok) is van. Megközelíthető a Bozsokról a Írottkőre vezető kék és zöld sáv, majd az arról leágazó kék háromszög jelzéseken is. A barlang nevét a mára beerdősült erdei tisztásról a Holler-rétről (Holler Wiese) kapta. Bejárata elég tágas, de csak guggolva vagy meggörnyedve lehet bemenni. Hossza hat méter, érdekessége a kis "kukucskáló ablak"

A Holler-barlang a turistautak.hu honlapon.

Ómajor - Pornóapáti

A Pornóapátihoz közeli, közvetlenül az országhatár mellett fekvő Ómajor a Pinka-völgye egyik legérdekesebb történeti emlékhelye lehetne. Itt állt az 1221-ben alapított pornói apátság, amelynek jelentősége (és mérete is) a jáki vagy a lébényi templomhoz hasonlítható. A XV. századig a cisztercitáké volt, majd az Ellerbach, a Bakócz és az Erdődy család kegyurasága alá került. 1532-ben a szerzetesek a török veszély miatt elhagyták, kegyurai a mocsaras területen álló monostort erődítménnyé alakították. 1643-tól 1774-ig a jezsuiták tulajdona, majd 1945-ig többször változik a tulajdonosa. A háború előtt utoljára a bajor királyi-hercegek magyarországi uradalmához tartozott. Közben, 1799-ben a templomot lebontották. Az egykori cisztercita apátság - ha nem is egy-kettőre, de lassanként uradalmi majorrá változott. Az újabb építkezéseknél felhasználták a régi épületek maradványait.
Az értékes és műemlékileg védett épületegyüttes az elmúlt évtizedekben az ebek harmincadjára jutott.
Ha alkalmanként mutatkozott is némi szándék megmentésére, hiányzott hozzá az akarat és az anyagi erő.

Az Ómajor az elmúlt években többször szerepelt a sajtóban is. Aktuálpolitikai felhangú cikkek is megjelentek.
Változás nincs, Pornóapáti - Ómajorban a helyzet változatlan.

A pornói apátság története Pornóapáti honlapján

Pornóapáti - Ómajor a sajtóban:
Pornó apátja (Magyar Nemzet 2006. október 28.)
Rom a határon (Vas Népe 2007. szeptember 14.)
Tönkretett épületek Joav Blum múltjából (Magyar Nemzet 2010. augusztus 21.)
Joav Blum Vasban romokat hagy maga után (Népszabadság 2010. augusztus 23.)

1699-ben állított határkő az Ólmod és Kőszeg közötti határszakaszon

Ólmod és Kőszeg között egy rövid szakaszon összetalálkozik az Országos Kéktúra, a Szent Márton Út és a Vasfüggöny Út útvonala. A közös útvonal nem közvetlenül határvonalon, hanem attól 20 – 60 méter távolságban halad. Néhány határkő erről a közös útszakaszról is látható. Igazi érdekességnek számít a B 96-os számú határjel. 1922-ben az osztrák – magyar határ jelzéséhez itt egy olyan már meglévő határkövet használtak fel, amelyet eredetileg 1699-ben állítottak. Ez a határkő formájában is különbözik a többitől, hiszen nem négyzet, hanem háromszögalapú hasáb formája van. Eredetileg hármas-határjel volt, amely valószínűleg Kőszeg, Kethely (ma Mannersdorf) és Klastrom (későbbi nevén Bosmonostor, ma Klostermarienberg) határát jelölte. Az 1699-es évszám és a C G (Civitas Gins = Kőszeg város) felirat ma is jól olvasható. A D E  az Esterházy Bírtok (Domínium Esterházy) rövidítése lehet, így Kethely határát jelölheti. A harmadik oldal felirata nehezen olvasható, de talán M B vagyis Marien Berg lehet.

A B 96-os határjelnél a határvonal kicsit megtörik. Talán erre nem készültek fel előre 1922-ben a határkijelölői. A kijelölést csak úgy tudták pontosan megoldani, hogy felhasználták a régi határjelet is, amelyet felülírtak (M, Ö, B 96), majd tőle 4-5 méterre állítottak egy másik határkövet is, amelynek szintén B. 96 a sorszáma.

A Kőszegi-hegységben és Kőszeg környékén máshol is vannak régi, az 1600-as években állított határkövek, de tudtommal ez az egyetlen, amelyiket ilyen módon „átírtak”, újra hasznosítottak. Több helyen is előfordul, hogy ugyan azt a pontot három határkővel is megjelölték. Az egyik kő birtokhatárt, a másik településhatárt, a harmadik országhatárt jezi.

A régi határjelek száma sajnos lassacskán fogyatkozik, pedig ezek a kövek is fontos történelmi emlékek, számba vételük és (ha lehet) eredeti helyükön való megóvásuk fontos lenne.

1699-ben település és birtokhatárt jelölt, 1922-ben államhatárt.

 

A határkő Magyarország felőli oldala. C G =  Civitas Gins - Kőszeg Város. A határkő egyben háromszögelési pont is.

 A határkő Ausztria (Klostermarienberg) felőli oldala.

Gyilkos-szikla a Kőszegi-hegységben

A Gyilkos-szikla egy 6-7 méter magas sziklaletörés  az államhatár közvetlen közelében. A fák és a növényzet erősen takarják, így nehéz észre venni. Ha Bozsoktól a zöld sáv jelzésen megyünk fel az Írottkőre, a C.1-es nagy határjel után kb. 50-60 méterre találjuk. A határkövek mentén vezető kitaposott út a letörés fölött halad el.
Honnan kapta a nevét, nem lehet tudni pontosan. Az elnevezés először az 1961-ben készült topográfia térképen jelenik meg.
Vannak, akik a nevet egy az 1950-es években történt esettel hozzák kapcsolatba, amikor egy határőrt állítólag itt gyilkoltak meg. Felmerült annak lehetősége is, hogy a név talán az 1920-as - 1930-as években keletkezett és csempészekkel van összefüggésben. Az egykori híradások szerint legalább féltucat ember halt meg erőszakos halállal ezen a környéken. A háttérben a legtöbbször valamilyen egymás közötti leszámolási ügy állt.
A Gyilkos-sziklához egészen közel van a Kőszegi-hegység két legmagasabban fekvő, nem foglalt forrása az Ebenspanger-forrás és a Tündér-forrás. Az Ebenspanger-forrás névadásának idejét és körülményeit pontosan tudjuk. 1900-ban egy írottkői kirándulás alkalmával "Tatay Irénke kisasszony" nevezte el a forrást Ebenspanger Jánosról a Vasvármegyei Turista Egyesület alelnökéről. (Olykor egyszerűen csak János-forrásként említik.)

A Gyilkos-szikla

A Gyilkos-szikla felett vezető út

Ebenspanger János-forrás

Írottkő / Szálkő - Geschriebenstein

Kevesen vannak, akik helyes választ tudnának adni arra a kérdésre, melyik hegységünk legmagasabb pontja a Szálkő. 1903-ban a Kárpát Egyesület Vasvármegyei Osztályának nagy túrájáról szóló beszámoló még ilyen címmel jelent meg: Kirándulás a Szálkőre. A népes csoport azon a hegytetőn járt, amelyet ma Írottkőnek (németül Geschriebenstein-nek) neveznek. Akkor is ismerték már ezt az elnevezést, használták is, de a tudósítás szerzője, Ebenspanger János, hagyománytiszteletből mégis a régi nevet választotta.

 Az Írottkő szikla a Kőszegi-hegységben

A másik találós kérdésem az lenne, melyik országban található az „Írott-kő”? Az bizony Ausztriában van, alig félszáz méterre a határvonaltól. Ennyi a távolság az Írottkői kilátó és a tulajdonképpeni „írott kő”, vagyis aközött a szikla között, amelybe valamikor betűket véstek. A betűk ma is láthatóak, bár egyre nehezebben olvashatóak. Így volt ez már 1928-ban is, amikor a Thirring-féle Kőszegi-hegység kalauz készült. Azóta sok turista járt errefelé, így újabb és újabb feliratok, nevek kerültek a kőre. Az olvasat is kissé bizonytalan – CEB, CBE, vagy talán CEDB.   

A rövidítés feloldására vonatkozóan is több elképzelés született, a betűket mindegyik értelmezés az itt húzódó birtok és közigazgatási határral hozza összefüggésbe. Bozsok község 1857-ben készült kataszteri térképének szöveges melléklete szerint a bozsoki – rohonci határon több helyen is volt CEDB felírat elhelyezve, kiegészítve az 1733-as évszámmal és „Verbothenes Gehäck.” szöveggel. Az évszám a határvonal kijelölésének, vagy inkább megerősítésének időpontját, a szöveg pedig a favágási tilalmat jelentheti.

Az Írottkő télen

A Kőszegi-hegység legmagasabb pontján először a millennium évében 1896-ban emeltek fakilátót, amelyet akkor Árpád fejedelemről neveztek el. A ma is álló, kőből készült kilátótorony 1913-ban készült el.  Az I. Világháborút követően a közigazgatási határból országhatár lett,  mivel a határvonal éppen a torony alatt törik meg, a kilátó is került egy határkő. Ha valaki a csigalépcsőn megy fölfelé, hol az egyik, hol a másik ország területén halad.

Az Írottkő jelzett túraútvonalakon történő felkeresésére Velemből, Bozsokról, Rohoncról, Felsőszénégetőről,  Lékáról, Kőszegről nyílik lehetőség. A kényelmesek Magyarországon a Hörmann-forrási, Ausztriában a Waldhof-i parkolóig mehetnek autóval, ahonnan még kb. 40 percet kell gyalogolniuk. Az Írottkőt nem csak a Vasfüügöny Út érint, hanemaz Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is.

 

Kilátó az Írottkőnél

Határkő a kilátó földszintjén