Kevesen vannak, akik helyes választ tudnának adni arra a kérdésre, melyik hegységünk legmagasabb pontja a Szálkő. 1903-ban a Kárpát Egyesület Vasvármegyei Osztályának nagy túrájáról szóló beszámoló még ilyen címmel jelent meg: Kirándulás a Szálkőre. A népes csoport azon a hegytetőn járt, amelyet ma Írottkőnek (németül Geschriebenstein-nek) neveznek. Akkor is ismerték már ezt az elnevezést, használták is, de a tudósítás szerzője, Ebenspanger János, hagyománytiszteletből mégis a régi nevet választotta.
Az Írottkő szikla a Kőszegi-hegységben
A másik találós kérdésem az lenne, melyik országban található az „Írott-kő”? Az bizony Ausztriában van, alig félszáz méterre a határvonaltól. Ennyi a távolság az Írottkői kilátó és a tulajdonképpeni „írott kő”, vagyis aközött a szikla között, amelybe valamikor betűket véstek. A betűk ma is láthatóak, bár egyre nehezebben olvashatóak. Így volt ez már 1928-ban is, amikor a Thirring-féle Kőszegi-hegység kalauz készült. Azóta sok turista járt errefelé, így újabb és újabb feliratok, nevek kerültek a kőre. Az olvasat is kissé bizonytalan – CEB, CBE, vagy talán CEDB.
A rövidítés feloldására vonatkozóan is több elképzelés született, a betűket mindegyik értelmezés az itt húzódó birtok és közigazgatási határral hozza összefüggésbe. Bozsok község 1857-ben készült kataszteri térképének szöveges melléklete szerint a bozsoki – rohonci határon több helyen is volt CEDB felírat elhelyezve, kiegészítve az 1733-as évszámmal és „Verbothenes Gehäck.” szöveggel. Az évszám a határvonal kijelölésének, vagy inkább megerősítésének időpontját, a szöveg pedig a favágási tilalmat jelentheti.
Az Írottkő télen
A Kőszegi-hegység legmagasabb pontján először a millennium évében 1896-ban emeltek fakilátót, amelyet akkor Árpád fejedelemről neveztek el. A ma is álló, kőből készült kilátótorony 1913-ban készült el. Az I. Világháborút követően a közigazgatási határból országhatár lett, mivel a határvonal éppen a torony alatt törik meg, a kilátó is került egy határkő. Ha valaki a csigalépcsőn megy fölfelé, hol az egyik, hol a másik ország területén halad.
Az Írottkő jelzett túraútvonalakon történő felkeresésére Velemből, Bozsokról, Rohoncról, Felsőszénégetőről, Lékáról, Kőszegről nyílik lehetőség. A kényelmesek Magyarországon a Hörmann-forrási, Ausztriában a Waldhof-i parkolóig mehetnek autóval, ahonnan még kb. 40 percet kell gyalogolniuk. Az Írottkőt nem csak a Vasfüügöny Út érint, hanemaz Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra útvonala is.
Kilátó az Írottkőnél
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése